Milyen gömbölyű férgek
Tartalom
Gömbölyű kerek férgek. Enterobiasis (pinworms) - Enterobiosis nőkben tünetek
Morfológia[ szerkesztés ] Testalkatuk változatos. Testük féregszerűen megnyúlt, kehely, vagy zsák alakú, de gömbölyű is lehet. Sok fajnak sajátos páncélzata, testfüggeléke van.
Többsejtűek, de méretük 0,04 — 1 mm között van.
A megnyúlt fajok pl. Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria elülső része kiszélesedik, két oldalukon egy-egy, csillókkal szegélyezett koszorú ún.
Féreg lárvák mérete.
Ezek gyors mozgása fogaskerekek forgására emlékeztet, azonban valójában csillóról csillóra terjedő milyen gömbölyű férgek van szó. A kerékszervnek két feladata van; egyrészt a szájnyílás felé terelik a táplálékot, másrészt kivéve a paraziták érdekes fajoknál a helyváltoztatásban van szerepe.
A kerekesférgek teste a fejtől a farok felé keskenyedő tagoltságot mutat, az egyes ízek egymásba tolhatóak, így az állat teleszkópszerűen össze tudja húzni magát.
Belső szervek[ szerkesztés ] A Közönséges kerekesféregRotatoria rotatoria teste üvegszerűen átlátszó, szervei jól láthatóak.
Рубрика: Készítmények férgekhez 1 tabletta
Közvetlenül a szájnyílás után található a rágógyomor mastax. Ez nem más, mint egy hagymaszerűen kiszélesedő garat, ritmikus, lüktető mozgással működik. Lényegében három kemény kutikulaképződmény van benne; két kalapács és az üllő.
Ez az ősi típusú rágószerv milyen gömbölyű férgek a néhány törmelékkel, sodródó szervezettel táplálkozó fajon. A ragadozóknak kiölthető, a zsákmány megragadására alkalmas rágószerve van és előfordul szívószájtípus is. A rágógyomor után rövid nyelőcső, majd újabb gyomor következik.
Navigációs menü
A gyomor fala egyetlen sejtrétegből áll és a közepe felé eső oldalán csillók vannak. A gyomor után a szintén csillós falú középbél, majd a végbél következik.
A nőstényeknél kloáka alakult ki, ide nyílik a petevezeték és a folyékony anyagcseretermékeket kivezető csatorna is. Kültakaró[ szerkesztés ] A kerekesférgek bőre egysejtrétegű epidermiszből és az azt körülvevő kutikulából áll.
A kutikula több fajon páncélszerű külső vázzá alakult. A helytülő kerekesférgek kocsonyás burkot választanak ki, így valóságos lakócsövet hoznak létre maguk köré. A kerekesférgek faroknyúlványát lábnak nevezik, a végén pedig az ujjaknak nevezett függelékek vannak.
Egyes fajok ezekkel az ujjakkal kapaszkodnak az aljzathoz, a jól úszó fajoknál ez evezőszervvé módosult, sok planktoni életmódot folytató kerekesféregnek pedig egyáltalán nincs lába.
A kerekesférgek állandó sejtszámú állatok. Szerveik és szöveteik -a fajokra jellemző számú- azonos mennyiségű és elhelyezkedésű sejtből állnak.
Tartalomjegyzék
A kerekesférgek bőre alatt az egy hosszanti és egy keresztirányú rétegből összetevődő bőrizomtömlő található. A bőrizomtömlő és a bélcső közötti szakasz egy folyadékkal telt ún.
Idegrendszer[ szerkesztés ] A kerekesférgek idegrendszere bonyolult felépítésű. A rágógyomor felett elhelyezkedő agyat idegtörzsek kötik össze a mastax alatt elhelyezkedő mastax-ganglionnal és a láb alapi részében lévő lábganglionnal. A három idegközpontból idegrostok futnak a bőrhöz és a belső szervekhez.
A bőridegek kapcsolatban állnak az érzékszervekkel. A közönséges kerekesférgen - és több más fajon is - a test elülső részén két egyszerű, lencsével borított pigmentfoltot - szemet - találunk. Sok fajnak csak egyetlen, az agy közelében lévő szeme van. A fajok többségének nemcsak a bőr több pontján elhelyezkedő tapintótestecskéi vannak, hanem az elülső testvég közelében tapogatónyúlványaik is vannak.
Kiválasztás[ szerkesztés ] Kiválasztószerveik páros kiválasztócsatornák, végükön néhány csillós tölcsér található.
